Van, hogy úgy érzi az ember, nincs tovább, ennél már lejjebb nem süllyedhet életszinvonala. Nincs kifizeve a számla, nincs munka, nincs elegendő étel a kamrában...
Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer - az én saját életemben - ilyen szavak, gondolatok leírása mindennapossá fog válni. De így történt.
Szeretnék arra kérni mindenkit, minden körülmény között: őrizzék meg emberségüket!
Mert léteznek még nálunk szerencsétlenebb élőlények is itt körülöttünk. A kidobott, "elveszett" utcai állatok. Ha takálkozunk ilyen állattal, jelentsük egy közeli állatvédőnek, menhelynek. Ha van a lakásban rossz szőnyeg, paplan, matrac, széna, szalma, forgács.... ajánljuk fel egy közeli menhely számára. Örömmel fogadják ebben a rendkívüli időjárásban.
Olyan állatokon segítünk, kiknek meg sem kellett volna születniük, de mi döntöttünk, amikor ezt hagytuk, mi emberek!
